Azt kell mondjuk, hogy tökéletes, túrára termett időjárásunk volt 🙂 A Vadálló kövekhez kapaszkodtunk fel legelőször… megérte (fényképezőgép-függőknek mondhatni kötelező 🙂
Aztán még egy kicsi erőfeszítés és a Prédikálószéken voltunk. Megérte, mert egy eddig nem látott kilátás tárult elénk (a viharok talán egyetlen jótékony hatása, hogy nem voltak lombok, amik a kilátást takarták).
Utána elértük a Síkárosi-rétet, ami az egyik személyes kedvencem:
A Lajos-forráshoz ugyan nem látogattunk el, de egy rövid pilisszentlászlói pihenő/uzsonna után igyekeztünk végre elérni a Spartacus ösvényt, ahová már régóta vágytunk… A képek kicsit impresszionisták, mert ez is fotósparadicsom 😀
És Máté kedvéért a szokásos gombázás:
Végül pedig Visegrád, de addigra elfogyott a film a gépből és a 27 km is a talpunk alól 🙂